Acasă Articole RTR The Genres of Literary Cult? A Methodological and Theoretical Recommendation for the...
The Genres of Literary Cult? A Methodological and Theoretical Recommendation for the Research of Eastern European Literary Cults
Rezumat
Abstract: My study examines a regional characteristic of Eastern European literary cults (Mihály Csokonai Vitéz, Sándor Petőfi, Aleksandr Pushkin) that has been overlooked by cult research. Literary cults build on both praxis and textus, so the ritualistic and textual dimensions of the phenomenon also have to be considered. Due to this heterogeneous nature of cults, they can be interpreted within the theoretical framework of several disciplines: they are described as “disciplinary institutions” (Foucault), “lieux de mémoire” (Nora), or “specific attitude, certain ritual and peculiar way of language use” (Dávidházi). Several important works have examined European literary cults from a comparative and transnational perspective (Leerssen and Rigney 2014, Dović and Helgason 2017). Their theoretical framework draws upon in research on nationalism and cultural memory to analyze the ritualistic expressions of literary cults (erecting statues, celebrating centennials). While Eastern European celebrations were inspired by the Shakespeare and Goethe centennials, research on the textual manifestations of cults could discover the existence and function of genres typical of Eastern European literary cults. I argue that some texts belong to cults due to their regional nature, which evolved from the cultural, political, and social characteristics of nineteenth-century Eastern European societies (including control over the public sphere, censorship, the phenomena of the so-called literary periphery [urban folklore], and the processes of mass culture linked to delayed urbanization). All these texts represent changing, borderline genres that move between the social use of literature and the aesthetic dimension (anecdote, necrology, laments in verse). My theoretical considerations are based on Boris Dubin’s work on cultural authority. Developing his theory, which focuses on the sociology of literature but which also has relevance for literary scholarship, I introduce the concept of segmented and stratified cult for Eastern European literary cults. Its segmentation operates along elite and popular cultural lines and through the genres that sustain and shape its manifestations, which I call cultic facts.
Keywords: literary cult, cultural authority, anecdote, obituary, popular culture.
Acknowledgement: Zsófia Kalavszky was a beneficiary of a grant from the Hungarian Academy of Science’s program designed to assist researchers in balancing the demands of parenthood with their professional pursuits. (MTA KGYNK 2024 – II).
Bibliografie
Belousov, Aleksandr. “Iz istorii fol’klornykh anekdotov o Pushkine.” In Trudy fakul’teta etnologii, 211–213. Sankt-Peterburg: Izdatel’stvo Evropeiskogo universiteta v Sankt-Peterburge, 2001.
Belousov, Aleksandr. “Gorodskoi fol’klor.” In Kul’tura. Literatura. Fol’klor, 119–142. Moskva: Novoe Literaturnoe Obozrenie, 2023.
Dávidházi, Péter. “Isten másodszülöttje”: a magyar Shakespeare-kultusz természetrajza [“God’s Second-Born”: The Nature of the Hungarian Shakespeare Cult]. Budapest: Gondolat, 1989.
Dolinin, Aleksandr. “Tsikl “Smert’ poeta” i “29 yanvarya 1837” Tyutcheva” [The Cycle “The Death of the Poet” and Tyutchev’s “29 January 1837”]. Toronto Slavic Quarterly. Academic Electronic Journal in Slavic Studies 15 (2006). http://sites.utoronto.ca/tsq/15/dolinin15.shtml
Dović, Marijan – Jón Karl Helgason. National Poets, Cultural Saints: Canonization and Commemorative Cults of Writers in Europe. National Cultivation of Culture, 12. Leiden–Boston: Brill, 2017.
Dubin, Boris. “Klassika, posle i vmesto: O granitsakh i formakh kul’turnogo avtoriteta” [The Classics, After and Instead: On the Boundaries and Forms of Cultural Authority]. In Klassika, posle i riadom. Sotsiologicheskie ocherki o literature i kul’ture, 96–107. Moskva: Novoe literaturnoe obozrenie, 2010.
Gyáni, Gábor. “Az irodalmi kultuszkutatás dilemmái” [The Dilemmas of Literary Cult Research]. In Relatív történelem, 21–36. Budapest: Typotex, 2007.
Kalavszky, Zsófia. “»Csak a csontvázát dobta oda«. Műkedvelők verses nekrológjai Puskinról” [“Only His Skeleton Was Thrown There”: Amateur Poetic Obituaries of Pushkin]. In Doromb: Közköltészeti tanulmányok 10, edited by Csörsz Rumen István, 57–80. Budapest: Reciti, 2022.
Kalavszky, Zsófia. “A Puskin-kultusz forrásánál: nekrológok és siratók (1837)” [At the Source of the Pushkin Cult: Obituaries and Laments (1837)]. In Természeti és társadalmi kataklizmák : Hagyomány és megújulás a szláv népek történelmében és kultúrájában 11, edited by Szabó Tünde and Szili Sándor, 95–111. Szombathely: Szláv Történeti és Filológiai Társaság, 2021.
Kalavszky, Zsófia. “Puskin és a városi anekdoták (orosz, lett és lengyel) nyelvű forrásokban” [Pushkin and Urban Anecdotes in Russian-, Latvian-, and Polish-Language Sources]. In Doromb: közköltészeti tanulmányok 11, edited by Csörsz Rumen István, 91–114. Budapest: Reciti, 2023.
Kalavszky, Zsófia. “Puskin és az irodalmi anekdota” [Pushkin and the Literary Anecdote]. In Doromb. Közköltészeti tanulmányok 9, edited by Csörsz Rumen István, 57–72. Budapest: Reciti, 2021.
Kaspe, Irina. “Kak vozmozhna literatura? Kak vozmozhna sotsiologiia literatury ne po Bourdieu?” [How is literature possible? How is a sociology of literature possible that is not based on Bourdieu?]. Novoe Literaturnoe Obozrenie 2, (2015): 150–156.
Kerényi, Ferenc. “A körözőlevéltől a szoboravatásig (A Petőfi-kultusz első korszaka, 1849–1862)” [From the Wanted Notice to the Statue Unveiling (The First Phase of the Petőfi Cult, 1849–1862)]. In Vörösmarty – Petőfi – Madách: Tanulmányok, edited by Császtvay Tünde, Gyurgyák János, and Szilágyi Márton, 169–189. Budapest: Osiris, 2022.
Kurganov, Efim. Literaturnyi anekdot Pushkinskoi epokhi [The Literary Anecdote of the Pushkin Era]. Helsinki: Helsinki University Press, 1995.
Kuzovkina, Тat’iana. “Nekrolog Bulgarina Zhukovskomu” [Bulgarin’s Obituary for Zhukovsky]. In Pushkinskie chteniia v Tartu 3: Materialy mezhdunarodnoi nauchnoi konferentsii, posviashchennoi 220-letiyu V. A. Zhukovskogo i 200-letyiu F. I. Tyutcheva, edited by L. N. Kiseleva, 276–293. Tartu: Tartu Ülikooli Kirjastus, 2004.
Lakner, Lajos. “Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. A kultuszkutatás útjain” [Literary Cult, Historicity, and Relevance: On the Paths of Cult Studies]. In Kultusz, mű, identitás. Kultusztörténeti tanulmányok, edited by Kalla Zsuzsa, Takáts József, and Tverdota György, 11–30. Vol. 4. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005.
Leerssen, Joep and Ann Rigney, eds. Commemorating Writers in Nineteenth-Century Europe Nation-Building and Centenary Fever. Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2014.
Levitt, Marcus C. “Pushkin v 1899 godu” [Pushkin in 1899]. In Sovremennoe amerikanskoe pushkinovedenie. Sbornik statei [Contemporary American Pushkin Studies. Collection of Essays], edited by W. M. Todd III, 21–42. Sovremennaia zapadnaia rusistika 24. Sankt-Peterburg: Akademicheskii proekt, 1999.
Levitt, Marcus C. Literatura i politika: Pushkinskii prazdnik 1880 goda [Literature and Politics: The Pushkin Celebration of 1880]. Sovremennaia zapadnaia rusistika. Sankt-Peterburg: Akademicheskii proekt, 1994.
Librovich, Sigizmund. “XXXIX. Portrety Pushkina na vodochnykh butylkakh” [XXXIX. Portraits of Pushkin on Vodka Bottles]. In Pushkin v portretakh. Istoriia izobrazhenii poeta v zhivopisi, graviure i skul’pture, 242–254. Sankt-Peterburg, 1890.
Lotman, Yuri. Aleksandr Sergeevich Pushkin. Biografiia pisatelia. Posobie dlia uchashchikhsia. [Alexander Sergeevich Pushkin. A Biography of the Writer. A Handbook for Students]. Leningrad: Prosveshchenie, 1981.
Manchester, Laurie. “Vozniknovenie i znachenie (avto)biograficheskikh praktik v nekrologakh prikhodskikh sviashchennikov Russkoi pravoslavnoi tserkvi” [The Emergence and Significance of (Auto)biographical Practices in the Obituaries of Parish Priests of the Russian Orthodox Church]. In Vera i lichnost’ v meniaiushchemsia obshchestve. Avtobiografika i pravoslavie v Rossii kontsa XVII — nachala XX veka, edited by Laurie Manchester and Denis Sdvizhkov, 206–227. Historia Rossica. Moskva: Novoe Literaturnoe Obozrenie, 2020.
Margócsy, István. “A Petőfi-kultusz határtalanságáról” [On the Boundlessness of the Petőfi Cult]. In Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve, edited by József Takáts, 135–153. Budapest: Kijárat Kiadó, 2003.
Meletinskii, Yeleazar. “Skazka-anekdot v sisteme fol’klornykh zhanrov” [The Anecdotal Tale in the System of Folklore Genres]. In Izbrannye stat’i. Vospominaniia, edited by E. S. Nonik, 318–333. Moskva: Rossiiskii gosudarstvennyi gumanitarnyi universitet, 1998.
Murav’eva, Ol’ga. “Obraz Pushkina: istoricheskie metamorfozy” [The Image of Pushkin: Historical Metamorphoses]. In Legendy i mify o Pushkine: Sbornik statei, edited by M. N. Virolainen, 113–133. Sankt-Peterburg: Akademicheskii proekt, 1999.
Nora, Pierre: “Entre mémoire et histoire. La problématique des lieux.” In Les lieux de mémoire. I. La République. dir. Nora, Pierre, XVII–XLII. Bibliothèque illustrée des histoires, 3. Paris: Gallimard, 1984.
Panchenko, A. A. “Pushkin v sovetskom folklore” [Pushkin in Soviet Folklore]. In: Kul’turnyi palimpsest. Sbornik statei k 60-letiiu Vsevoloda Evgen’evicha Bagno, edited by. A. V. Lavrov, 390–410. Sankt-Peterburg: Nauka, 2011.
Panchenko, A. M. “Russkii poet, ili Mirskaia sviatost’ kak religiozno-kul’turnaia problema” [The Russian Poet, or Secular Holiness as a Religious and Cultural Problem]. In Russkaia istoriia i kul’tury. Raboty raznykh let, 361–374. Sankt-Peterburg: Iuna, 1999.
Platt, Jonathan Brooks. Greetings, Pushkin!: Stalinist Cultural Politics and the Russian National Bard. Pittsburgh: University of Pittsburgh Press, 2016.
Rákai, Orsolya. “Margócsy és az irodalmi gépezet” [Margócsy and the Literary Machine]. In Utazások a fekete királynővel: Írások írásról és irodalomról, 87–107. Budapest: Kijárat Kiadó, 2006.
Rákai, Orsolya. “Tükör által színről színre: az (ön)azonosság (f)elismerése” [Through a Mirror, Face to Face: The Recognition of (Self-)Identity]. In Utazások a fekete királynővel: Írások írásról és irodalomról, 153–159. Budapest: Kijárat Kiadó, 2006.
Rákai, Orsolya. Utazások a fekete királynővel: Írások írásról és irodalomról [Travels with the Black Queen: Writings on Writing and Literature]. Budapest: Kijárat Kiadó, 2006.
Reitblat, Abram. “Kak Pushkin vyshel v genii (O literaturnoi reputatsii Pushkina)” [How Pushkin Became a Genius (On Pushkin’s Literary Reputation)]. In Kak Pushkin vyshel v genii. Istoriko-sotsiologicheskie ocherki, 51–70. Moskva: Novoe Literaturnoe Obozrenie, 2001.
Rigney, Ann, and Joep Leerssen. “Introduction: Fanning out from Shakespeare.” In Commemorating Writers in Nineteenth-Century Europe: Nation-Building and Centenary Fever, edited by Joep Leerssen and Ann Rigney, 1–24. Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2014.
Rozanov, Ivan. Literaturnye reputatsii: raboty raznykh let [Literary Reputations: Works from Different Years]. Moskva: Sovetskii pisatel’, 1990.
Sandler, Stephanie. “The Pushkin Myth in Russia.” In The Pushkin Handbook, edited by David M. Bethea, 403–423. Publications of the Wisconsin Center for Pushkin Studies. Madison: University of Wisconsin Press, 2005.
Szilágyi, Márton. “Irodalom és folklór összefonódása egy Csokonai-anekdota körül (Exkurzus)” [The Intertwining of Literature and Folklore around a Csokonai Anecdote (Excursus)]. In A költő mint társadalmi jelenség: Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói, 409–423. Budapest: Ráció, 2014.
Szilágyi, Márton. “Kultusztörténet és a Csokonai-recepció rétegei” [Cult History and the Layers of Csokonai Reception]. In A költő mint társadalmi jelenség: Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói, 395–409. Budapest: Ráció, 2014.
Szolláth, Dávid. “A kultuszkutatás két tendenciája” [Two Trends in Cult Studies]. Budapesti Könyvszemle 3 (2004): 232–240.
Takáts, József. “A kultuszkutatás és az új elméletek” [Cult Studies and the New Theories]. In Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve, edited by Takáts József, 289–301. Budapest: Kijárat Kiadó, 2003.
Takáts, József. “A nemzeti kultúra megalkotása és a kultuszok” [The Construction of National Culture and Literary Cults]. In Ismerős idegen terep: Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok, 152–160. Budapest: Kijárat Kiadó, 2007.
Takáts, József. “A tér és az idő nemzetiesítése és az irodalmi kultuszok” [The Nationalization of Space and Time and Literary Cults]. In Ismerős idegen terep: Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok, 137–151. Budapest: Kijárat Kiadó, 2007.
Wimmer, Andreas–Nina Glick Schiller. “Methodological Nationalism and Beyond: Nation-State Building, Migration and the Social Sciences.” Global Networks 2, 4. sz. (2002): 301–334.
Zagidullina, Marina. “Formirovanie osnovnogo svoda vospominanii o Pushkine” [The Formation of the Core Corpus of Memoirs about Pushkin]. Vestnik Cheliabinskogo universiteta. Seriia Filologiia 1 (2001): 59–73.
